Az állami és piaci szervezeteket komoly kihívás elé állítja, hogy az ügyfelei számára biztosítania kell az elektronikus ügyintézés lehetőségét. Tekintettel az újszerű feladatrendszerére és egyre jelentősebb elterjedésére, indokolt a folyamatok áttekintése, újjászervezése és ehhez kapcsolódóan az érintett eljárásrendek, belső szabályzatok elkészítése, felülvizsgálata.
A közigazgatási folyamatokban már alkalmazott SZEÜSZ megoldások igénybe vétele a piaci szervezetek számára is elérhetővé vált. Ezek a szolgáltatások a legmagasabb szintű garanciák mellett lehetőséget biztosítanak olyan, az állam által birtokolt adatokon alapuló üzleti modellek kialakítására, amelyekkel a fizikai kapcsolattartást igénylő front-office feladatok csökkenthetők, az ügyfél által igazolandó adatok jelentős köre pedig érvényes, hiteles, elektronikus úton hozzáférhető adatokkal kiváltható.
A 2018-ban hatályba lépett E-ügyintézési tv. megteremtette ugyan a jogszabályi környezetét az elektronikus csatorna kötelezőségének, a közigazgatási szervezetek továbbra sem számolták fel a hagyományos (papír alapú) működésüket. A digitalizáció terjedésének gátja a szervezetek mindennapjait befolyásoló szerteágazó feladatrendszer, amely kihívás elé állítja jogi, igazgatási, technikai és anyagi értelemben az egyes hivatalokat.
Az informatikai fejlesztéshez kapcsolt igazgatásszervezési és rendszerbevezetési projektjeink során a fejlesztéssel érintett igazgatási környezet optimalizálását és szervezeti működéshez való illesztését végezzük el. Célunk, hogy a fejlesztési igényekhez igazodva – a jogszabályi környezet keretein belül – a szervezet számára a lehető legcélszerűbb módon kerüljenek végrehajtásra a fejlesztések és azok hatékonyan ágyazódjanak be a szervezeti működés keretei közzé.
Az informatikai fejlesztések nélkülözhetetlen eleme az igazgatási környezet fejlesztésekhez való optimális illesztése. Ennek során kiemelt jelentősége van annak, hogy a kormányzat által biztosított SZEÜSZ-ök megfelelő célokra, megfelelő módon kerüljenek alkalmazásra és illesztésre a szervezet működési környezetébe. Emellett az is nélkülözhetetlen, hogy a fejlesztés eredménytermékei zökkenőmentesen implementálásra kerüljenek a szervezet működésébe.
A hatósági eljárások biztonságának fokozása érdekében szélesíteni kell az online elérhető információk és szolgáltatások körét, ideértve az ügyiratok elektronikus érkeztetését, nyomon követhetőségét és visszakereshetőségét. A hatósági eljárásokhoz kapcsolódó egyszerűsítési és az adminisztratív terheket csökkentő megoldások kialakítása során indokolt a folyamatba építeni a korrupció megelőzésére fókuszáló, illetve tágabb értelemben a visszaélések csökkentését célzó megoldásokat.
Igazgatási folyamatmenedzsment témájú projektjeink során a szervezeten belüli folyamatok ellenőrzését és fejlesztését végezzük el. A folyamatorientált szemlélet kialakításával és terjesztésével további célunk a szervezeti kultúra fejlesztése és a hatékonyabb szervezet kialakításában való részvétel. Audit típusú termékeink hozzásegítik a szervezetet folyamataik és szolgáltatásaik jogi megfelelőségi és eredményesség szempontú ellenőrzéséhez és karbantartásához.
A hazai elektronikus ügyintézés technológiai és jogi vívmányainak kiteljesítéséhez nyújthat hatékony segítséget a digitális hivatali érettség vizsgálat és audit (DÉVA), amely komplex, több mint 300 kritériumra kiterjedő (jogi és szakmai) felmérési lehetőséget biztosít minden közfeladatot ellátó szervezet számára saját technológiai, folyamatszabályozási és egyéb szervezeti kapacitásainak értékelésére nyolc vizsgálati dimenzió mentén hat ügyintézési szakaszra fókuszálva.
A közigazgatási szervek és a gazdálkodó szervezetek számára is komoly feladat, hogy megfeleljenek az EU Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) előírásainak. A személyes adatok kezelése – a GDPR rendeletnek megfelelően – összetett jogi, szervezeti, folyamati és technológiai szintű elvárások mentén kialakított feladatrendszer végrehajtását követeli meg, amelyek során szükséges a belső szabályozók és eljárásrendek elkészítése és indokolt az időszakos felülvizsgálatuk.
A hazai és nemzetközi forráslehetőségek között sokszor nehéz eligazodni. A változó szakpolitikai környezet számos kockázatot és egyben rengeteg lehetőséget rejt magában a forrásbevonás tekintetében. Fejlesztéspolitikai tanácsadásunk során testre szabott térképet adunk ügyfeleinknek, hogy ebben az útvesztőben a terveiknek megfelelő forrásokhoz juthassanak. Segítünk a projektek megtervezésében a projektötletek rögzítésétől a részletes megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásáig.
A forrásallokációs „térkép” testreszabott áttekintést ad az aktuálisan elérhető, valamint a közeljövőben megnyíló, Megbízó számára releváns hazai és európai uniós forrásokról. A vállalat stratégiai céljaihoz igazodóan a dokumentum feltárja az európai uniós és hazai költségvetés adott ciklusában elérhető forrásszerzési lehetőségeket. A Forrástérkép három dimenzióban jelöli ki a forrásbevonási stratégia lehetséges irányait és kereteit.
Egy projekt körültekintő és szakszerű megtervezése kiemelkedő fontosságú a projekt támogathatósági feltételeinek teljesítése, valamint a szakmai megvalósítás sikere szempontjából. A részletes megvalósíthatósági tanulmány egyrészről teljesíti a támogató/finanszírozó alapvető elvárásait, másrészről a projekt teljes életútja során támpontot nyújt a megvalósításban érintettek számára.
Szervezeti teljesítménymenedzsment témájú projektjeink során a szervezeten belüli (és opcionálisan a kapcsolódó ügyfél oldali) folyamatok felmérését és a folyamatok végrehajtásához szükséges ráfordítások meghatározását végezzük el. A folyamatorientált szemlélet kialakításával és terjesztésével további célunk a hatékonyabb szervezet kialakításában való részvétel.
A szervezeti költségek csökkentésében és a szolgáltatásközpontú tevékenységek kialakításában nyújt hatékony segítséget a belső folyamatokra jutó és az ügyfél oldali adminisztratív terhek és költségek mérése, amely a folyamatfelmérés és a költségfelosztás módszerének kombinálásával lehetőséget biztosít minden szervezet számára saját technológiai, folyamatszabályozási és egyéb szervezeti kapacitásainak értékelésére.
Az önkormányzatok legfontosabb bevételi forrása a helyi adó, ezért lényeges az adóbevételek növelése, a hátralékállomány kezelése, csökkentése a tényleges végrehajtási cselekmények foganatosítása által. Az adóigazgatási folyamatok optimalizációja révén elérhető hatékonyságnövekedés az adóbevételekre nézve jótékony hatással bír, mert a rendelkezésre álló ügyintézői erőforrás az érdemi munkavégzésre tud koncentrálni.
Vállaljuk minden önkormányzat számára az általa ellátott helyi közszolgáltatásokhoz kapcsolódó kötelező és önként vállalt feladatok felmérését, kataszterbe rendezését, valamint az egyes feladatok ellátására fordított költségvetési tételek felosztását kapacitás alapú bontásban. A feladatalapú költségfelosztás módszerének alkalmazásával célunk a szolgáltatási színvonal megtartása mellett vagy esetenként annak növelésével járó hatékonyabb helyi közszolgáltatási feladatellátás támogatása.
Tudásmenedzsment projektjeink során a szervezetek külső és belső tudásátadási felkészültségét, valamint képzési szemléletmódját, gyakorlatát felmérve igyekszünk testreszabott képzési stratégiát kialakítani. Mindemellett a szolgáltatások bevezetésének támogatása keretében, a fejlesztések hatékony élesbe állását különböző képzési formákat alkalmazva segítjük.
Bejegyzett felnőttképzési szervezetként, többéves elektronizálási, SZEÜSZ-szolgáltatásokhoz történő csatlakoztatási projektben szerzett tapasztalattal, és a megújult jogszabályi környezet célkitűzéseinek ismeretében kívánjuk elérni, hogy a képzésen résztvevők képesek legyenek a jogi követelményeket a SZEÜSZ-rendszer logikához igazítva, saját folyamataikba implementálni és ezáltal szervezetük digitális érettségét is támogatni.
A közpolitika néven azokat a kormányzati szakpolitikákat értjük, amelyek adott társadalmi problémákhoz kapcsolódó célokat és megvalósítási eszközöket foglalják magukban. Közpolitika-elemzés kapcsán beszélhetünk előzetes (ex-ante) és utólagos (ex-post) elemzésről. Az utóbbi a közpolitikai ciklus végén megjelenő tevékenység, amely a más megvalósított közpolitikai programokat és azok társadalmi hatását elemzi. Az elemzés eredménye visszacsatolásra kerül a tervezésbe
A hagyományos eljárásmódokat mellőzve a viselkedésértés (BI) újszerű megközelítéssel teszi hatékonyabbá az állami működést. A módszertan a viselkedési közgazdaságtan eredményeit alkalmazza a közpolitikában, ami az elmúlt években több országban is egyre nagyobb teret nyert a szakpolitikák kialakításának hatékony eszközeként. A viselkedésértési tanácsadás célja támogatás nyújtása közszektor szervezeteknek ügyfeleik hatékonyabb kezelésére.
A beválásvizsgálat magában foglalja a fejlesztések folyamatos nyomon követését, a megvalósítás szakaszában történő monitorozását, valamint az ex post értékelést, a programok utólagos hatáselemzését. A monitoring célja a projektek megvalósításának mederben tartása, az eredménytermékek, határidők, költségkeretek betartásának nyomon követése. Az utólagos hatásvizsgálat pedig arra a kérdésre keresi a választ, hogy a program kiváltotta-e a kívánt hatásokat.
A minőségbiztosítási tevékenység keretében véleményt alkotunk a projektvezetési és irányítási folyamatok megfelelő működéséről, a folyamat eredményeképp létrejövő termékeinek minőségéről, a projekt előrehaladásáról, és – európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztés esetén – a támogató által meghatározott műszaki szempontok teljesüléséről a projekt teljes ciklusa során.